Főszerepben:Robert De Niro, Lisa Minelli.
Amerika a japánok feletti győzelem napját ünnepli, hatalmas parádét rendeznek New York utcáin. Jimmy Doyle, a vad és kalandor természetű szaxofonista minden lánnyal flörtöl. Az egyik bálteremben találkozik álmai nőjével, Francine-nel. Másnap, a szállodában újra találkoznak, Jimmy meghallgatásra megy éppen, Francine elkíséri. Az öntörvényű Jimmy csak azt fújja, amit ő akar, és nem figyel a bártulajdonosra. Hogy mentse a menthetőt, Francine énekelni kezd. A remek párosítás láttán a tulaj felveszi őket. Jimmyvel azonban mindig gond van, Francine énekesi karrierje viszont felfelé ível.
Fényképezte:Kovács László Rendező:Martin ScorseseScorsese e filmjével jutott el művészi és magánéleti pályafutásának a mélypontjára. A mű katasztrofális bukás lett anyagilag, bár legalább az esztéták honorálták a nagyívű koncepciót. A rendező ezek után elhatározta: még egy filmet rendez, és ha az sem sikerül, lehúzza a rólót… Pedig mindent megtett a megdicsőülésért: a két főszereplőt az akkor már egyaránt Oscar-díjas Robert de Niro és Lisa Minelli játszotta, a zenét pedig John Kander szerezte. Ebben a filmben hangzott el a sláger, ami azóta New York himnusza lett és egyébként Frank Sinatra vitte világsikerre. Maga Scorsese a filmet a film noir és a musical keverékének nevezte és igyekezett a keleti-parti zenei élet aranykorát, az azóta is sokszor idézett 40-50-es évek hangulatát feleleveníteni. De minden hiába volt… Állítólag azért, mert az ugyanekkor bemutatott Csillagos háborúja I. bemutatója miatt mindenki az űrháborús vetítőtermekbe tódult és senkit sem érdekelt egy lassúléptű film két dzsesszzenész öngyötrő magánviszonyáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése