Elindul a vonat, kellemes izgalom kìsèri oket, repul az ido, màris megèrkeztek Genovàba.
Na, merre menjunk? Egymàsra mosolyognak. Amerre a làbunk visz. Es a tekintetunk!
Megcsodàlnak sok utcàt, sok szèp èpuletet faragott koszobraikkal, s egyfolytàban hajtogatjàk, Genovàra egy èlet is kevès lenne!
A kisfalubòl jotteket, sokkolja a hajlèktalanok làtvànya. O, aki azelott vàrosban is èlt, sajnos màr hozzàszokott, sajnos eleget làtott, sajnos tudja hogy itt ezek a szerencsèlenek mèg kevesen is vannak! Baràtnoje lèpten-nyomon apròpènzt szòr koszos kalapokba, dobozokba.
Itt-ott erdeklodnek, merre van az arra? Sok a program màra, utvonalat ès programtervezetet fixàlnak.
Egy bolt uvegajtajàn Fabrizio De Andrè, plakàt hìrdet kiàllìtàst. Ezzel a sèta vèget is èrt, mindketten làtni akarjàk, tehàt iràny a Palzzo Ducale, szintugy lenyugozo èpulet!
Itt-ott erdeklodnek, merre van az arra? Sok a program màra, utvonalat ès programtervezetet fixàlnak.
Egy bolt uvegajtajàn Fabrizio De Andrè, plakàt hìrdet kiàllìtàst. Ezzel a sèta vèget is èrt, mindketten làtni akarjàk, tehàt iràny a Palzzo Ducale, szintugy lenyugozo èpulet!
Fantàzia szegènyen kèpzelik el a kiàllìtàst mint utòbb kiderul. Nèhàny fotòra, koncert-plakàtra, kinyomtatott dalszovegre szàmìtanak. Belèpès elott megkèrik oket, telefonjaikat kapcsoljàk ki.
Az elso terem sotet.(S az lesz az osszes tobbi is.) De Andrè koltèszetèt, fo tèmàit taglalja; szerelem, nok, Genova, szabadsàg, halàl, hàborù.. A sotètsèg magyaràzata, hogy kivetitett rovid montàzsok gazdagìtjàk, hangsùlyozzàk az egyes csokrokat. Itt valòban megtalàlhatòak ìràsai, versei ès egyèb levelek. Az egyèb levelek szìvmelengetoek, mint az a kisgyermekkori levèl , amit Fabrizio a Kisjèzushoz ìr, Karacsony kozeledtèvel. “Caro Gesù Bambino!” kezdodik a nagy tisztelettel ès alàzattal fogalmazott levèl, melyben leginkàbb jò osztàlyzatokra tart igènyt, alàbb pedig bocsàtatot kèr amièrt a papìron foltok èktelenkednek, s elmagyaràzza kedvesen, keletkezèsuk mikèntjèt. Egy màsik lapon, az Anyukàval folytatott otthoni levelezès, melyben az èbresztèsi idorol egyeznek meg. (Itt is hatalmas tisztelet, es alàzat a sorok kozt.)
A màsodik teremben màgia! Itt a megjelent albumokè a foszerep. Hàrom hatalmas faasztal a terem hàrom falànàl, kozèputt De Andrè lemezei. A kìrt instrukciòkat kovetve, a kivàlaszott bakelitet egy asztal kozepère helyezik, es àmulnak, mikor a fejuk felett elhelyezett kivetitobol rovid videofelvètelek beszèlnek a korròl, melyben e lemez kèszult, ès megszòlalnak egyuttmukodo kollègàk. Nèhànyat mèg kipròbàlnak, de mivel sok van, az ido pedig kevès, hàt tovàbb mennek.
A harmadik teremben embernagysàgù kàrtyavàrra csodàlkoznak rà rogton, majd màsik hàrom, a tèr kozepère belògatott lapra, melyeken egymàs utàn vonulnal fol De Andrè dalainak foszereploi. Annyira jòl kitalàlt es kivitelezett az egèsz, hogy vègul màr megadjàk magukat, ès màsokhoz hasonlòan a padlòn ulve fogadjàk mosolyogva az egymàst kovetoket, ugymint Marinella, Piero, Bocca di rosa, Andrea, Tito s a sor csaknem vègtelen. A kivetitett szemèlyek, hol tàncolnak, nevetnek,hol szomorùak, magànyosak, hol àtugràlnak az egyik lapròl a màsikra.
Az utolso elotti terem a muvesz èletet mesèli el. Dàtumok, kèpek, csalàdtagok, baràtok, emlèkek az èletèbol, korulolelik a làtogatòkat. Nyitott konyv mindenkinek, alkalom hogy beleolvassanak. Mègpedig pont abba a rèszbe, amelyikbe akarnak! Elèg hozzà kivàlasztani De Andrè egy csalàdi fotòjàt ès fuggolegesen behelyezni a hàromlàbù csodadobozba, a falra kivetitodik tortènete.
Az otodik terem csak film, videofelvètelek egymàsutànba, egèsznap.
Szenzàciòs kiàllìtàs egy nem mindennapi muvèszrol!
Az elso terem sotet.(S az lesz az osszes tobbi is.) De Andrè koltèszetèt, fo tèmàit taglalja; szerelem, nok, Genova, szabadsàg, halàl, hàborù.. A sotètsèg magyaràzata, hogy kivetitett rovid montàzsok gazdagìtjàk, hangsùlyozzàk az egyes csokrokat. Itt valòban megtalàlhatòak ìràsai, versei ès egyèb levelek. Az egyèb levelek szìvmelengetoek, mint az a kisgyermekkori levèl , amit Fabrizio a Kisjèzushoz ìr, Karacsony kozeledtèvel. “Caro Gesù Bambino!” kezdodik a nagy tisztelettel ès alàzattal fogalmazott levèl, melyben leginkàbb jò osztàlyzatokra tart igènyt, alàbb pedig bocsàtatot kèr amièrt a papìron foltok èktelenkednek, s elmagyaràzza kedvesen, keletkezèsuk mikèntjèt. Egy màsik lapon, az Anyukàval folytatott otthoni levelezès, melyben az èbresztèsi idorol egyeznek meg. (Itt is hatalmas tisztelet, es alàzat a sorok kozt.)
A màsodik teremben màgia! Itt a megjelent albumokè a foszerep. Hàrom hatalmas faasztal a terem hàrom falànàl, kozèputt De Andrè lemezei. A kìrt instrukciòkat kovetve, a kivàlaszott bakelitet egy asztal kozepère helyezik, es àmulnak, mikor a fejuk felett elhelyezett kivetitobol rovid videofelvètelek beszèlnek a korròl, melyben e lemez kèszult, ès megszòlalnak egyuttmukodo kollègàk. Nèhànyat mèg kipròbàlnak, de mivel sok van, az ido pedig kevès, hàt tovàbb mennek.
A harmadik teremben embernagysàgù kàrtyavàrra csodàlkoznak rà rogton, majd màsik hàrom, a tèr kozepère belògatott lapra, melyeken egymàs utàn vonulnal fol De Andrè dalainak foszereploi. Annyira jòl kitalàlt es kivitelezett az egèsz, hogy vègul màr megadjàk magukat, ès màsokhoz hasonlòan a padlòn ulve fogadjàk mosolyogva az egymàst kovetoket, ugymint Marinella, Piero, Bocca di rosa, Andrea, Tito s a sor csaknem vègtelen. A kivetitett szemèlyek, hol tàncolnak, nevetnek,hol szomorùak, magànyosak, hol àtugràlnak az egyik lapròl a màsikra.
Az utolso elotti terem a muvesz èletet mesèli el. Dàtumok, kèpek, csalàdtagok, baràtok, emlèkek az èletèbol, korulolelik a làtogatòkat. Nyitott konyv mindenkinek, alkalom hogy beleolvassanak. Mègpedig pont abba a rèszbe, amelyikbe akarnak! Elèg hozzà kivàlasztani De Andrè egy csalàdi fotòjàt ès fuggolegesen behelyezni a hàromlàbù csodadobozba, a falra kivetitodik tortènete.
Az otodik terem csak film, videofelvètelek egymàsutànba, egèsznap.
Szenzàciòs kiàllìtàs egy nem mindennapi muvèszrol!
Kilèpnek isment a fènybe, ès csak dìcsèrik a làtottakat. A Barbarossàban megebèdelnek, megkàvèzak, a kijàratnàl a gitàrozo Elvissel fotozkodnak. Mivel ide kèt lèpèsre csupàn, hàt megnèzik kivul-belul Cristoforo Colombo hàzàt. Nagyon aprò!
Hàt mostmàr iràny a torokfurdo, a programtervezet nyitò àllomàsa. Elso alkalommal jàrnak itt.
Belèpèskor kellemes meleg es kellemes eukaliptusz illat fogadja oket, na meg a pult mogott ugykodo, kedvesen koszonto torok fèrfi. Az ember nem is gondolna, hogy az irodahàzak erdejèben, az egyik eldugodt foldszinten micsoda szèp, kellemes furdot alakitottak ki! Csupa àmulat ez a nap!
Egy hely, ahol eldobhatò tangabugyit adnak, es hus limonàdèt szolgàlnak fel ha megszomjaznak. A forro gozben elengedik magukat, mègha ha elotte feszulten is èrkeztek,itt elernyednek izmaik.
Negyven perc utàn màr egyre nehezebben viselik a forrò pàràt, pihegik; nem vagyunk mi hozzàszokva. A torok no kozli, ha elèg volt, zuhanyozza le magàt. Jon a sorènykesztyus dorzs!
O azutàn nagyon jòl èrzi magàt. (Erzi magàt. Hanyatt fekve, lassan lèlegezve.)
Az azt koveto masszìrozàs, az màr nem is itt lèt, nem is foldi lèt, szàrnyalàs valahol.
Negyven perc utàn màr egyre nehezebben viselik a forrò pàràt, pihegik; nem vagyunk mi hozzàszokva. A torok no kozli, ha elèg volt, zuhanyozza le magàt. Jon a sorènykesztyus dorzs!
O azutàn nagyon jòl èrzi magàt. (Erzi magàt. Hanyatt fekve, lassan lèlegezve.)
Az azt koveto masszìrozàs, az màr nem is itt lèt, nem is foldi lèt, szàrnyalàs valahol.
Kilèpve a furdobol, mèlyrol jovo deruben, csendben sètàlnak egymàs mellett a Nap èpp lemenoben.
Na, merre menjunk? Egymàsra mosolyognak. Amerre a làbunk visz. Es a tekintetunk!
Làtjàk a kikotot egèsz magasròl, fàj a szìve, mennyi emlèk, repes a szive, mennyi emlèk.
Elsètànak a San Lorenzo templomig, hàtha màr nyitva, kora dèlutàn zàrva volt, de most miseido van!
A baràtnoje mindig keresztet vet, majd megcsòkolja kezèt, mikor belèp a szenthàzba. Oneki ez nagyon tetszik, mert àhìtattal teszi. Szerencsèsek, èpp pròbàl egy csoport gyerek, de legalàbbis fiatalok. Mindenki hegedun jàtszik, karmester vezènyel, a templomi akusztikàja tokeletes, a dallam làgy. Mielott kilèpnek, a baràtnoje mindig keresztet vet, majd megcsòkolja kezèt.
Lassan ideje lesz megèrkezni a màsodik àllomàsra. O mèg a nevèt sem èrti a helynek, baràtnoje elmagyaràzza, tisztàban van a genovai dialektussal. Vàgòdeszka a lokàl neve, mely inkabb falatozòt, sejtet.
O tudja hogy ha otthon lenne az a hely, a Petofi Sandor utcaban lenne, de legalàbbis ott, a Kàlvin es a Ferenciek tere kozott. Lehetne bent is dohanyozni a voros bikavèrhez, es a falon ugyanugy hagyma, szollo, kolbàsz lògna dìszìtèskènt.
A baràtnoje mindig keresztet vet, majd megcsòkolja kezèt, mikor belèp a szenthàzba. Oneki ez nagyon tetszik, mert àhìtattal teszi. Szerencsèsek, èpp pròbàl egy csoport gyerek, de legalàbbis fiatalok. Mindenki hegedun jàtszik, karmester vezènyel, a templomi akusztikàja tokeletes, a dallam làgy. Mielott kilèpnek, a baràtnoje mindig keresztet vet, majd megcsòkolja kezèt.
Lassan ideje lesz megèrkezni a màsodik àllomàsra. O mèg a nevèt sem èrti a helynek, baràtnoje elmagyaràzza, tisztàban van a genovai dialektussal. Vàgòdeszka a lokàl neve, mely inkabb falatozòt, sejtet.
O tudja hogy ha otthon lenne az a hely, a Petofi Sandor utcaban lenne, de legalàbbis ott, a Kàlvin es a Ferenciek tere kozott. Lehetne bent is dohanyozni a voros bikavèrhez, es a falon ugyanugy hagyma, szollo, kolbàsz lògna dìszìtèskènt.
Megèrkeznek a tobbiek. O kimegy mert bent nincs tèrero.
Sajtot eszik ès articsòka tortàt, mindenki màs (mèg a szigorù diètàs is) megkòstolja szalàmikat, felvàgottakat. Addig egyen az ember jòkat, mìg fiatal! Mondja mosollyal a Nagymamànak, az meg huncutul nèz nagyot nyelve.
Mesèlik az asztalnàl miket làttak ma. Ajànljàk a De Andrè kiàllìtàst, àradoznak ròla. Beszàmolnak a torokfurdorol, ès kèt norol, aki oda ùtba igazìtotta oket. Az egyiknek, szilikonnal felfùj ajkai voltak, elborzadtak rajta, amint hàtat fordìtottak. O, most ha jobban belegondol, szomorù hogy ilyeneket csinàlnak az emberek.
A tàrsasàg ossze-vissza rendel, megbolondìtja a csucsidoben amugyis nehezen lèpèst tartò kèt felszolgàlòlànyt. Mindegy, kolcsonos a fejetlensèg ès a nem zokonvevès. Ha kimarad egy tàl, vagy màs kerul a kehelybe, mindegy, èdes.
Sietve tàvoznak. Ki mèg mosdòn, ki mèg kàvèt kortyol, ki mèg oltozik, ki màr kinn àll.
Sajtot eszik ès articsòka tortàt, mindenki màs (mèg a szigorù diètàs is) megkòstolja szalàmikat, felvàgottakat. Addig egyen az ember jòkat, mìg fiatal! Mondja mosollyal a Nagymamànak, az meg huncutul nèz nagyot nyelve.
Mesèlik az asztalnàl miket làttak ma. Ajànljàk a De Andrè kiàllìtàst, àradoznak ròla. Beszàmolnak a torokfurdorol, ès kèt norol, aki oda ùtba igazìtotta oket. Az egyiknek, szilikonnal felfùj ajkai voltak, elborzadtak rajta, amint hàtat fordìtottak. O, most ha jobban belegondol, szomorù hogy ilyeneket csinàlnak az emberek.
A tàrsasàg ossze-vissza rendel, megbolondìtja a csucsidoben amugyis nehezen lèpèst tartò kèt felszolgàlòlànyt. Mindegy, kolcsonos a fejetlensèg ès a nem zokonvevès. Ha kimarad egy tàl, vagy màs kerul a kehelybe, mindegy, èdes.
Sietve tàvoznak. Ki mèg mosdòn, ki mèg kàvèt kortyol, ki mèg oltozik, ki màr kinn àll.
A harmadik àllomàsra heten szaladnak, mint a gonoszok. Cèl, a Politeama Szìnhàz, ès egy pillekonnyu komèdia. (O màr tudja, olasz humor nincs, csak olasz komèdia.) Futnak, àllò buszok kozt nevetve vonul a csorda. Az eloadàs ot perc mùlva kezdetèt veszi, megkèrik a kozonsèget, kapcsoljàk ki tefonjaikak.
O màr nem is emlèkszik mikor ult utoljàra szìnhàzban.
Ennio Marchetto àtvàltozò muvesz. Parìrkosztumeiben sorra idèz fel egy-egy kulfoldi ès hazai hiressèget, pontosabban eloadomuveszt. Whithey Houston, Tina turner, Pavarotti, Mina, Liza Minelli, Vasco Rossi, Madonna.. Csak nèhàny pillanatra tunik el, hogy ujabb ès ujabb szemèlyt jàtszon, jòl mulatò kozonsègènek. Az eloadàs kevèssel hosszabb egy òrànàl. Taps ès visszataps. A kabàtjaikat nem kell kivenni, mivelhogy nem adtàk be oket.
Lassan sètàlnak a parkolò autòig, az eloadàsròl beszèlnek.Ok ketten aztan leghàtul ulnek, utaznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése