Idèn màsodik helyezèst èrtunk el, mint legszebben elkèszìtett, legotletesebb dekorcàiò. Rendeztunk kiàllìtàst a tavalyi èv citrom-unnepèrol, a bunker mellè mű-halàszt fabrikàltunk, aki citromokat fogott ki, ès feldìszìtettuk a lèpcsőkorlàtot, tobbek kozt az àltalunk kreàlt papìrviràgokkal.
Szép túrátok volt. Az tuti, hogy ilyen helyen élni nem lemondás. :))
Gratula a helyezéshez, annyi jó dolog van Monteressóban! tetszik, hogy ilyen jó a közösségi élet.
Köszi az infót, kb. azután küldted, hogy már megkaptam mástól, telefonáltam, de már nem volt aktuális. Egy dolog, amiért kár, hogy távoztam az iwiwről... De nagyon köszönöm, aranyos vagy!
Orulok hogy eljutott Hozzàd az infò (kèsobb làttam hogy torolted a bejegyzèst), viszont sajnàlom hogy lecsùsztàl a melòròl.. :-/ A gratulàiòt koszonom, az ètterem nevèben is. :-)
"Párizs, 1963 telén. Egy délelőtt a metrón utaztam barátomhoz, Joachim Pfeuferhez, valószínűleg azért, hogy pénzt kérjek tőle kölcsön lakbérre. Jo építész. Emellett fest is. Ekkoriban mindenesetre főleg a festményein dolgozott. Ma már teljesen leköti az urbanisztika. Azon a hideg reggelen néztem a metróban az embereket magam körül. Szomorúnak, gondterheltnek, bosszúsnak, magányosnak látszottak mindannyian. (Én valószínűleg ugyanilyen voltam.) "Mit tegyek?" - gondoltam. "Szívesen tennék valamit. Mit? Minek? Kinek? Ezeknek az embereknek. De mit? Miért?", és így tovább. Az életemre gondoltam. Megéri az alkotómunka mindezt a fáradságot, fegyelmet? Végül is csak egy kevéssel érzem jobban magam, mint ha nem törtem volna ki a rendszerből. De még ez sem egészen biztos. Ahogy Marianne mondta egyszer, mikor éppen elege lett az örökös művészveszekedésekből és képmutatásból: "Ti csak akkor vagytok művészek, ha csináltok valamit. Mihelyt a dolognak vége, már nem vagytok művészek." Valóban így van. Nem elég az alkotás. Az ember nem hagyhatja abba. Ezt nem teheti meg. Ez az - gondoltam. Az, amit mindenkivel közölnöm kell, az a permanens alkotás művészete. A Permanens Alkotás Intézete. A humor, a furcsaság, a jóakarat és a részvétel elve alapján."
a termèszt lassan működik, a sajàt ütemèben, nem hagyja hogy sürgessèk
KLiKK a MaGYaR CSiLLaGáSZaTi eGYeSüLeT HíRPoRTáLJàRa
"Az ókori népek a kozmosz részének tekintvén önmagukat harmónikus egységben éltek a természettel. Úgy gondolták, hogy a nap és a hold jelentős hatást gyakorolnak földünk lakóira, befolyásolják viselkedésüket, életfolyamataikat és szabályoznak bizonyos természeti jelenségeket. A nap jelentette számukra az életerőt, a mindennapi életben mégis a holdnak tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. Holdnaptáraik is erről tanúskodnak. Manapság már szinte teljesen feledésbe merült a holddal kapcsolatos tapasztalatkincs. Ám feleleveníthetjük az ősi tudást, s ha így teszünk az élet számos területén minőségi változásokat érhetünk el."
"FoCuSiNG iSN'T JuST aN oPTiCaL aCTiViTy, iT iS aLSo a MeNTaL oNe."
BRiDGeT RiLeY
KiSFiú, aKi JáTéK KéZiGRáNáTJáT SZoRoNGaTJa a CeNTRaL PaRKBaN
DiaNe aRBuS
KoRTaLaN
1975
Isaac Bashevis Singer galambokat etet a Broadway-n
1938
MaX eRNST
1927
aNDRè KeRTèSz
1923
aNaToLe FRaNCe
aPPeL
A CoBrA-művészek a népművészetből, gyermekrajzokból és a prehisztorikus művészetből merítenek inspirációt, a művészet szigorúan intellektuális megközelítésével szemben az ösztönösséget dicsőítik.
CoNSTaNT
Miután a civilizáció értékei elpusztultak a második világháborúban, a CoBrA-művészek elutasítják a felvilágosult és racionalista nyugati múltat, félredobják az értelembe vetett hitet.
Plinius törtènetei: Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedése A francia trompe l'oeil kifejezés magyarul a szemet becsapó, megtévesztően élethű ábrázolást jelenti, amely mint a festőkmesterségbeli tudásánakfokmérője évszázadokon keresztül versengésre, bizonyításra késztette a művészeket, de csak a 17. században lett önálló műfaj. ...a hagyomány szerint Parrhasius versenyre kelt Zeuxisszal, és mivel az oly tökéletesen megfestett szőlőfürtöt mutatott be, hogy a madarak rászálltak a képre, ezért Parrhasius egy festett függönyt mutatott be, amely oly élethűen volt ábrázolva, hogy Zeuxis a madarak ítéletétől eltelve sürgette a függöny elhúzását, hogy láthassa a képet. Mikor felismerte tévedését, őszinte szégyenkezéssel átengedte a pálmát, mivel ő a madarakat tévesztette meg, Parrhasius viszont magát a művészt. Ez az anekdota több más Plinius-történettel együtt igen népszerű volt a reneszánsz idején. A natura, a természetkövetése egyik fontos feltétele volt ekkor a festői tudáselismerésének, a kiváló művész minősítésnek. Giotto megtrèfàlja Cimabuèt: Plinius történetei a festői vetélkedésről szóltak, gyakran a humor forrásai lettek. Ő inspirált több anekdotát, melyekben madarak, méhek, s igen gyakran legyek szerepeltek, azok az állatok, akiket megtévesztettek a festett gyümölcsök, virágok, összetévesztették a valódi dolgokat, s azok képmásait. Megtévesztés kicsiben, vetélkedések és képi viccek a festészetben Boccaccio dicsérte Giottót, mert festményei nem is a dolgok képmásának, hanem maguknak a dolgoknak látszottak. A 15. századi művészek ezért is tisztelték őt. Közmondásos humora példájaként a század közepén elterjedt egy anekdota, miszerint Giotto még tanuló éveiben megtréfálta Cimabuét: a mester távollétében egy életnagyságú legyet festett az éppen készülő képre. A mester visszatérvén észrevette a legyet, élőnek vélte, s megpróbálta elhessegetni. Mikor észrevette a tréfát, elismerően szólt tanítványa tehetségéről. Giotto valójában soha nem festett legyet, de a történet széles körben elterjedt.. Egyetlen pèlda a szàmos remekmű közül: ...Paolo Veronese a maseri Villa Barbaróban az imitált architektúra keretébe mitológiaitörténetek jeleneteit helyezte, s a látogató szemét nem csupán ezzel csapta be: jellegzetes trompe l'oeilmotívum a festett ajtót kinyitó, festett leányka zsánerképe. A paloták, villák enteriőrjeinek látszatarchitektúrával való kitágítására 17-18. századi barokk kastélyokban számos példát láthatunk.
2 megjegyzés:
Szép túrátok volt. Az tuti, hogy ilyen helyen élni nem lemondás. :))
Gratula a helyezéshez, annyi jó dolog van Monteressóban! tetszik, hogy ilyen jó a közösségi élet.
Köszi az infót, kb. azután küldted, hogy már megkaptam mástól, telefonáltam, de már nem volt aktuális. Egy dolog, amiért kár, hogy távoztam az iwiwről...
De nagyon köszönöm, aranyos vagy!
Orulok hogy eljutott Hozzàd az infò (kèsobb làttam hogy torolted a bejegyzèst), viszont sajnàlom hogy lecsùsztàl a melòròl.. :-/
A gratulàiòt koszonom, az ètterem nevèben is. :-)
Megjegyzés küldése