KèPeSNaPLò: aBRaKaDaBRa

Mostantòl nem lesznek olyan hű de nagyok a fotòim. :-) (MB-bòl KB-ra vàltottam ;-))

RoBeRT FiLLiou

"Párizs, 1963 telén. Egy délelőtt a metrón utaztam barátomhoz, Joachim Pfeuferhez, valószínűleg azért, hogy pénzt kérjek tőle kölcsön lakbérre. Jo építész. Emellett fest is. Ekkoriban mindenesetre főleg a festményein dolgozott. Ma már teljesen leköti az urbanisztika. Azon a hideg reggelen néztem a metróban az embereket magam körül. Szomorúnak, gondterheltnek, bosszúsnak, magányosnak látszottak mindannyian. (Én valószínűleg ugyanilyen voltam.) "Mit tegyek?" - gondoltam. "Szívesen tennék valamit. Mit? Minek? Kinek? Ezeknek az embereknek. De mit? Miért?", és így tovább. Az életemre gondoltam. Megéri az alkotómunka mindezt a fáradságot, fegyelmet? Végül is csak egy kevéssel érzem jobban magam, mint ha nem törtem volna ki a rendszerből. De még ez sem egészen biztos. Ahogy Marianne mondta egyszer, mikor éppen elege lett az örökös művészveszekedésekből és képmutatásból: "Ti csak akkor vagytok művészek, ha csináltok valamit. Mihelyt a dolognak vége, már nem vagytok művészek." Valóban így van. Nem elég az alkotás. Az ember nem hagyhatja abba. Ezt nem teheti meg. Ez az - gondoltam. Az, amit mindenkivel közölnöm kell, az a permanens alkotás művészete. A Permanens Alkotás Intézete. A humor, a furcsaság, a jóakarat és a részvétel elve alapján."

TRoMPe-L'oeiL-TèRFoRmàK a SìKBaN-KèP a KèPBeN

Plinius törtènetei:
Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedése
A francia trompe l'oeil kifejezés magyarul a szemet becsapó, megtévesztően élethű ábrázolást jelenti, amely mint a festőkmesterségbeli tudásánakfokmérője évszázadokon keresztül versengésre, bizonyításra késztette a művészeket, de csak a 17. században lett önálló műfaj.
...a hagyomány szerint Parrhasius versenyre kelt Zeuxisszal, és mivel az oly tökéletesen megfestett szőlőfürtöt mutatott be, hogy a madarak rászálltak a képre, ezért Parrhasius egy festett függönyt mutatott be, amely oly élethűen volt ábrázolva, hogy Zeuxis a madarak ítéletétől eltelve sürgette a függöny elhúzását, hogy láthassa a képet. Mikor felismerte tévedését, őszinte szégyenkezéssel átengedte a pálmát, mivel ő a madarakat tévesztette meg, Parrhasius viszont magát a művészt. Ez az anekdota több más Plinius-történettel együtt igen népszerű volt a reneszánsz idején. A natura, a természetkövetése egyik fontos feltétele volt ekkor a festői tudáselismerésének, a kiváló művész minősítésnek.
Giotto megtrèfàlja Cimabuèt:
Plinius történetei a festői vetélkedésről szóltak, gyakran a humor forrásai lettek. Ő inspirált több anekdotát, melyekben madarak, méhek, s igen gyakran legyek szerepeltek, azok az állatok, akiket megtévesztettek a festett gyümölcsök, virágok, összetévesztették a valódi dolgokat, s azok képmásait.
Megtévesztés kicsiben, vetélkedések és képi viccek a festészetben
Boccaccio dicsérte Giottót, mert festményei nem is a dolgok képmásának, hanem maguknak a dolgoknak látszottak. A 15. századi művészek ezért is tisztelték őt. Közmondásos humora példájaként a század közepén elterjedt egy anekdota, miszerint Giotto még tanuló éveiben megtréfálta Cimabuét: a mester távollétében egy életnagyságú legyet festett az éppen készülő képre. A mester visszatérvén észrevette a legyet, élőnek vélte, s megpróbálta elhessegetni. Mikor észrevette a tréfát, elismerően szólt tanítványa tehetségéről. Giotto valójában soha nem festett legyet, de a történet széles körben elterjedt..
Egyetlen pèlda a szàmos remekmű közül:
...Paolo Veronese a maseri Villa Barbaróban az imitált architektúra keretébe mitológiaitörténetek jeleneteit helyezte, s a látogató szemét nem csupán ezzel csapta be: jellegzetes trompe l'oeilmotívum a festett ajtót kinyitó, festett leányka zsánerképe. A paloták, villák enteriőrjeinek látszatarchitektúrával való kitágítására 17-18. századi barokk kastélyokban számos példát láthatunk.

KèPeSNaPLò

hétfő, június 15, 2009

aBRaKaDaBRa

Nincsenek megjegyzések:

RoBeRT FiLLiou

eRő, BáToRSáG, BüSZKeSéG, BiZaLoM

MaGaMRòL

HoNLaP

HoPPà!!

"FoCuSiNG iSN'T JuST aN oPTiCaL aCTiViTy, iT iS aLSo a MeNTaL oNe."

KiSFiú, aKi JáTéK KéZiGRáNáTJáT SZoRoNGaTJa a CeNTRaL PaRKBaN

KoRTaLaN

1975

1938

1927

1923

aPPeL

CoNSTaNT

Sia

ZeNéK

ReNDSZeReS oLVaSòK

BLoGaRCHìVuM

BoLGa VaN NeKi iS

LiNKeKaJàNLò

TRoMPe-L'oeiL-TèRFoRmàK a SìKBaN-KèP a KèPBeN

VeRoNeSe FeSTeTT aRCHiTeKTùRàJa

aRaNYZeNeBuTiK iTaLiaNo

a PaDLàS KiNCSeSLàDàJa