Goya

A spanyol festészet Murilloval végződő virágzási korszaka után az utolsó nagy spanyol mester Goya (1746-1828). Egyike a legsokoldalúbb és legegyénibb művészeknek, aki a XVIII. század fordulóján a barokk és a rokokó művészet folytatója, majd a romantika jegyei is mutatkoznak nála, teljes művészetének számos darabja oly annyira kifejező és előre mutató, hogy ő lesz a modern festészet egyik atyja, ihletet merítenek belőle a francia impresszionisták (köztük Manet) és a német expresszionisták. Sokáig nem ismerték hazáján kivül, igazi méltánylásra Európában majd csak a XIX. század második felében talál, de leginkább a XIX. század vége felé, amikor ünneplik Velázquez születésének 300. évfordulóját, s ekkor Goya műveit is újra rendezik a madridi Prado Múzeumban. Képeit kiállítják Londonban, Berlinben, Bécsben, mindenütt óriási sikereket arat, ekkor indul meg a hatalmas Goya-irodalom virágzása.

Goya, 1799-ben, egy 80 nyomatból álló sorozatot alkotott Los Caprichos címmel, bemutatva "a minden civilizált társadalomban megtalálható számtalan őrültséget, és azokat az előítéleteket és kárhozatos gyakorlatot, amelyeket a szokás, a tudatlanság és az önérdek megszokottá tett."

Feltûnô a sorozatban az állatok (pl. szamár) nyilvánvalóan szimbolikus ábrázolása, amely – a felvilágosodás szociális gondolkodásának megfelelôen – a henyélô nemesség, illetve az arisztokrácia a dolgozó parasztság munkáját kizsigerelô, abból élô magatartását fejezi ki.

Goya grafikai munkássága (rajzai, rézkarcai, aquatintái) a spanyol mûvészettörténetben szinte elôzmény nélkülinek, s Picasso és Dalí feltûnéséig páratlannak tekinthetô. E mûvek nem megrendelésre készültek, bennük a mester mély korképet fest, sokszor iróniával, szellemesen, máskor megrázóan drámai erôvel örökítve meg a sokat szenvedett spanyol nép életét a 18–19. század fordulóján.

(Ajànlom:http://www.dramairok.hu/data/files/1977/goya.pdf)
(Goyanak négy sokszorosított grafikai sorozata maradt fenn. A Caprichos (Szeszélyek, Ötletek) 1799-bôl, a Desastres de la Guerra (A háború borzalmai) 1810–12-bôl (de csupán 1863-ban jelent meg), a Tauromaquía (Bikaviadal) 1816-ból, valamint a töredékes Disparates (Balgaságok) vagy Proverbios (Közmondások).)

Goya maga mondta, hogy három tanítója volt: a természet, Velázquez és Rembrandt. Goya festői géniusz, aki Velázquez és Rembrandt útját folytatta és új festői problémákat vetett fel, számos egyéni hangvételű festménye mutatja e vonalat, köztük A Kolosszus c. festmény 1810-ből. A Kolosszus nyilván Bonaparte Napóleon, aki egész Európát hatalma alá akarta vonni, köztük a spanyol népet is.
Goya lefestette a spanyol királyi család több tagját, beleértve IV. Károly és VII. Ferdinánd királyokat. A témái széles skálát ölelnek fel a vidám ünnepélyektől a csatajelenetekig és holttestekig. A témaválasztása kedélye sötétebbé válását jelzi. A mai orvosok arra gyanakodnak, hogy a festékben levő ólomtól mérgezést kapott, és ez okozta süketségét, amely visszahúzódóvá tette. Élete vége felé félelmetes képeket festett őrültekről, betegekről és fantasztikus alakokról; ezeknek a "fekete festményeknek" a stílusa az expresszionizmust vetíti előre.

(A fauvizmussal, az avantgárddal párhuzamosan Közép- és Észak-Európában, s Kelet-Európában az expresszionizmus alakult ki. Az expresszionizmus a belső, pszichikai formákat ábrázolja, a szubjektív belső érzelmeket, jelen van más korokban is, de modern művészeti irányzatként Németországban keletkezett 1905-1913-ban Die Brücke (A híd) művészeti csoport keretében.
A németországi expresszionista hullám tagjait inkább életfelfogásuk, érzéseik és hangulataik, semmint stílusuk vagy műveik hasonlósága kötötte össze. Az expresszionisták az általuk festett tárgy révén a modern ember beteges állapotait, szorongásait, félelmeit, elidegenedését fejezték ki. A természetet és környezetüket sokszor ellenségesnek és embertelennek érezték, ezért képeik színei gyakran súlyosak, nyersek és az emberi sorsot szimbolizálják.
Stílus szempontjából az expresszionistákra a nyugtalan ecsetvonások és a bátor, olykor meghökkentő színkezelés a jellemző. Példaképeik leggyakrabban a régebbi időkből a manierista El Greco vagy Francisco de Goya (1746-1828), aki sokszor súlyos színeivel, fény-árnyék kezelésével, s előre mutató érzelmileg is felfokozott vízióival megragadta az expresszionisták figyelmét is, gondoljunk A Kolosszus című 1808-ban készült olajfestményére.)

Madrid védőinek kivégzése című festmény (1814-ben festette), az erőszak ábrázolásának egyik legmegrendítőbb képe. A fény ugyanabba az irányba halad, ahová a puskák is céloznak, az elkerülhetetlen halál borzalmát fokozza.

Goya másik közismert műve a Szaturnusz felfalja fiát, amely a görög-római mitológia klasszikus jelenetét ábrázolja. A kép a legiszonyatosabb a Quinta del Sordo (A Süket háza) két termét betöltõ 14 kompozíció, az ún. "fekete festmények" közül. A falképeket szörnyek, boszorkányok, borzalmat keltõ témák, a fantasztikum és a sötét tónusok jellemzik. Az 1870-es években a képeket leválasztották a gipszvakolatról és vászonra tették át.

29-en, csutortokon, a Hold a Halak csillagjegyben halad.

FiLMaJàNLò-GoYa KíSéRTeTei

Sokkolò film, tessèk dèlutànra beiktatni, a reggelt ès az estèt nem ajànlom!
amerikai–spanyol filmdràma, 2006.
Rendezo:Milos Forman, Foszerepben:Javier Bardem, Natalie Portman, Stellan Skarsgård.

1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű modelljét, Inest is utoléri az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik és börtönbe vetik, Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján.

A Goya környezetében élő emberek történetét a festő szemén át látjuk. A spanyol inkvizíció utolsó éveiben játszódó film olyan korba enged betekintést, mely történelmi fordulópontnak bizonyult, ugyanakkor politikai ellentmondásoktól és igazságtalanságoktól volt terhes.

Javier Bardem Lorenzo atyát játssza, egy titokzatos papot, aki az inkvizítorok belső köréhez tartozik. Ennek ellenére beleszeret Goya múzsájába, a Natalie Portman által életre keltett Ines-be, akit tévesen eretneknek nyilvánítanak és bebörtönöznek. Francisco Goya szerepében Stellan Skarsgård látható. Az egyik legnagyobb spanyol festőként nyilvántartott Goya nem csak színpompás képeiről volt híres, hanem arról is, hogy igen szemléletesen vitte vászonra a háború és a spanyol hétköznapok kegyetlenségét.

Ez­út­tal nem a kom­mu­niz­mus kí­sér­ti Eu­ró­pát, ha­nem a spa­nyol fes­tő­zse­ni, Fran­cis­co Go­ya szel­lem­alak­jai, s ál­ta­luk a 19. szá­zad­for­du­ló ful­lasz­tó lég­kö­re: az ink­vi­zí­ció iszo­nya­ta, a fran­cia for­ra­da­lom (tév)eszméi és Na­pó­le­on ámok­fu­tá­sa. Milos Forman cel­lu­lo­i­don fes­ti új­já Go­ya gro­teszk, kí­mé­let­len és fel­ka­va­ró ví­zi­ó­it a kor­ról.

(Mèg:http://www.filmtett.ro/cikk/39 ès grazie!)

28-an, szerdan, a Hold belèp a Halak csillagjegybe.

RoBeRT CaPa-MeSTeRKóPiáKaT VáSáRoLT a MaGYaR NeMZeTi MúZeuM

Műtárgy együttest képező, 937 darab mesterkópiát vásárolt Robert Capa egykori világhírű fotós hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum, több mint nyolcszázezer dollárért egy New York-i múzeumtól; ez a Közbeszerzési Értesítő szerdai számában jelent meg.
A magyar származású, és az indokínai háborúban egy aknarobbanás következtében elhunyt fotós, Robert Capa (Friedmann Endre) 937 egyedileg meghatározott mesterkópiájára írt ki úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Múzeum. Minden kópia 40x50 centiméteres, az aljukon szárazbélyegző és Robert Capa aláírása található.
A műtárgyakra december 30-án meg is kötötte a szerződést a magyar múzeum a New York-i International Center of Photography-val.
A vételár 835 ezer dollár volt, a vevő eredetileg 167 millió forintra becsülte a hagyaték értékét, így 200 forintos dollár árfolyamon egyezik meg a becsült és a tényleges vételár.

25-en, vasarnap, a Hold 19:57-ig a Bak csillagjegyben halad.

BaLeTT

a NaPoKBaN

22-en, csutortokon, a Hold a Nyilas csillagjegyben halad. 23-an, penteken, belèp a Bak csillagjegybe.

aRiSZToTeLéSZ

"A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék."

MaSZKoK

KiBőVìTiK a MòLòT, ìGY KèSZüL

FiLMaJàNLò-NeW YoRK NeW YoRK

Ezt a filmet sok helyutt közèpszerunek, tùl hosszùra nyùjtottnak ìrjàk le. Engem a karrier vagy a csalàd tèmàn hagyott elgondolkozni. Lisa Minelli bàjos es elkèpesztoen jol enekel. Robert De Niro vàllai gyonyoruek! (Voltak! :-) A film nem tokeletes, igaz. Jò darabok szèthullva, mint a valòs èletben. Jò jelenetek, kulonosebb jelentès nèlkul. Hajrà, nekem tetszett!!
Főszerepben:Robert De Niro, Lisa Minelli.
Amerika a japánok feletti győzelem napját ünnepli, hatalmas parádét rendeznek New York utcáin. Jimmy Doyle, a vad és kalandor természetű szaxofonista minden lánnyal flörtöl. Az egyik bálteremben találkozik álmai nőjével, Francine-nel. Másnap, a szállodában újra találkoznak, Jimmy meghallgatásra megy éppen, Francine elkíséri. Az öntörvényű Jimmy csak azt fújja, amit ő akar, és nem figyel a bártulajdonosra. Hogy mentse a menthetőt, Francine énekelni kezd. A remek párosítás láttán a tulaj felveszi őket. Jimmyvel azonban mindig gond van, Francine énekesi karrierje viszont felfelé ível.

Fényképezte:Kovács László Rendező:Martin Scorsese
Scorsese e filmjével jutott el művészi és magánéleti pályafutásának a mélypontjára. A mű katasztrofális bukás lett anyagilag, bár legalább az esztéták honorálták a nagyívű koncepciót. A rendező ezek után elhatározta: még egy filmet rendez, és ha az sem sikerül, lehúzza a rólót… Pedig mindent megtett a megdicsőülésért: a két főszereplőt az akkor már egyaránt Oscar-díjas Robert de Niro és Lisa Minelli játszotta, a zenét pedig John Kander szerezte. Ebben a filmben hangzott el a sláger, ami azóta New York himnusza lett és egyébként Frank Sinatra vitte világsikerre. Maga Scorsese a filmet a film noir és a musical keverékének nevezte és igyekezett a keleti-parti zenei élet aranykorát, az azóta is sokszor idézett 40-50-es évek hangulatát feleleveníteni. De minden hiába volt… Állítólag azért, mert az ugyanekkor bemutatott Csillagos háborúja I. bemutatója miatt mindenki az űrháborús vetítőtermekbe tódult és senkit sem érdekelt egy lassúléptű film két dzsesszzenész öngyötrő magánviszonyáról.

14-en, szerdan, a Hold a Szuz csillagjegyben halad.

12-en, hetfon, a Hold az Oroszlan csillagjegyben halad.

NaPLeMeNTe HeGYTeTőRőL

A kèpen sajnos nem làtszik (de èn elmondom), az èg alja nem narancs, inkàbb vörös volt! A messzi hàtterben pedig, ott làttuk a Ligur-öböl messzi hegyeit, egèszen Fanciaorszàgig! Több volt mint lenyűgöző!

eMLèKGöMB - KaRàCSoNY 2008

HoLD-eXPeDíCió! :-) JaNuáR 11.: aZ éV LeGNaGYoBB éS LeGFéNYeSeBB TeLeHoLDJa

"Földközelben következik be a holdtöldte most vasárnap éjjel, ezért a magasan delelő Hold ekkor látszik legnagyobbnak és legfényesebbnek ebben az évben.
Alig telt el egy hónap a 2008. év legnagyobb és legfényesebb holdtöltéje óta, és máris itt van a 2009-es esztendő legnagyobb és legfényesebb holdtöltéje, amely magyar idő szerint 2009. január 11-én hajnal 04:38-kor következik be. Ráadásul egyben a Hold egy napon belül, január 10-én 11:58-kor került földközelbe, amikor mintegy 357 ezer kilométerre volt bolygónk középpontjától. A holdtölte fázisa, illetve égi kísérőnk földközelségének ilyen egybeesése két szembetűnő következménnyel jár: nagyon nagy látszó szögmérete lesz a holdkorongnak, mintegy 34 ívperces, továbbá fényessége is meghaladja a szokásos holdtölték fényességét. A NASA sajtóközleménye szerint a Hold látszó átmérője mintegy 14%-kal, fényessége pedig 30%-kal lesz ekkor nagyobb, mint az év többi holdtöltéi idején. Sőt, télen a telihold igen magasan delel, most az Ikrek (Gemini) csillagképben lesz holdtöltekor és fényével beragyogja a téli tájat.

Érdekes lesz majd a nagy telihold látványa a látóhatár közelében is, a holdkelte, illetve a lenyugvás közelében, amikor általában úgy érzékeljük, hogy a Hold jóval nagyobb, mint magasan az égen. Ennek oka az, hogy "fent" nincsenek összehasonlítási alapul szolgáló tereptárgyak, nem úgy a horizont közelében. Ez az ún. "Hold-illúzió" jelensége, ami ma még nem teljesen tisztázott pszichofizikailag.

A Hold fekete-fehér világ – gondolhatnánk. Azonban ha kiemeljük a halvány színárnyalatokat, információkhoz juthatunk a holdfelszín összetételével kapcsolatosan.
A Holdat általában fekete-fehérben észleljük, vizuálisan esetleg enyhe színárnyalatot (sárgás, zöldes) kaphatnak a felvételek. Ha kísérőnk geológiai összetételéről szeretnénk információt kapni, akkor a Clementine, Galileo keskenysávú szűrőkkel készített kompozit felvételeihez érdemes fordulni. Hasonló eredményt amatőr asztrofotós eszközökkel is elérhetünk, melynek technikáját Filipe Alves portugál amatőrcsillagász dolgozta ki."
(Grazie tanto: http://hirek.csillagaszat.hu/)

10-en, szombaton, a Hold a Ràk csillagjegyben halad.

FaRSaNGoLòK

ITT a ViGaSSáG éS a BoLoNDoZáS iDeJe!!

"A vízkereszttõl hamvazószerdáig tartó farsang a bálok és a vidám összejövetelek idõszaka, s különösen a 40 napos húsvéti böjtöt megelõzõ néhány napja mozgalmas.

A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből.
A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő.
A farsangi ünnepkörről történeti adataink többet árulnak el, mint más népszokásokról, itt ugyanis egyházi és világi hatóságok egy véleményen voltak: a farsang rendbontással, lármázással, zavargással járt, tehát a „rossz, tiltandó szokások” közé tartozott. Ennek ellenére a farsangi szokásokat a mai napig is szinte változatlan kedvvel űzik.

A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata hazánkban éppúgy, mint más európai népeknél, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak.

Farsangi álarcos alakoskodást napjainkig is találunk a magyar falvakban. Míg egyes európai népeknél a farsangi maszkok nagy tömegben, csoportosan vonulnak fel, hazánkban jobban kedvelik a kisebb álarcos csoportok játékát. Jellemző, hogy napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok csoportos ún. busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniök, a legények másfajta álarcot viseltek.

A magyar falu álarcos alakoskodásai között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás. Az alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, pl. a lovat, kecskét gazdája vásárra viszi, az alkudozás közben az állat összeesik, holtan terül el, majd a zeneszóra ismét feltámad.
Az állatalakoskodáson kívül más figurák is megjelennek a falusi farsangon. Álarcuk azonban, szemben a fából készült busómaszkokkal, többnyire alkalmi, harisnyából, rongyból, papírból készül. A hagyományos figurák közé tartozik a betyár, a cigányasszony, a menyasszony és vőlegény vagy öregember és öregasszony pólyás babával. Ilyenkor kerülhet színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is.

A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli, rönkhúzással összekötött mókaházasság. 1968 farsangján Rábatótfalun vettem részt ilyen rönkhúzáson. A férfiak 31 méter magas fát döntöttek ki, s ezt húzták végig a leányokból, legényekből alakult párok a Szentgotthárdtól Rábatótfaluig vezető úton. 168 álarcos, jelmezes figura vett részt a felvonulásban: az álmenyasszonyokon és -vőlegényeken kívül a násznép, ördögök, cigányok, bohócok, mesteremberek. A menet kétszer is megállt, és bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást (tuskóhúzást) olyankor rendezik meg, mikor a községben abban az esztendőben nem volt lakodalom. Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni.

Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést.
Az asszonyok külön farsangolásáról már a XV. században Temesvári Pelbárt is megemlékezett. Prédikációjában leírta, hogy egy Kapos melletti faluban az asszonyok férfiruhát öltve vagy más jelmezben táncoltak, mulatoztak egészen addig, amíg az ördög személyesen meg nem jelent a táncolók között, egy asszonyt elragadott magával, s a Kapos mocsaraiba hajította.
Ilyen külön asszonyfarsangokat elvétve a mai napig is találunk. Mátraalmáson még 1968-ban is maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”. Este „macskabált” tartottak, ahová férfi nem tehette be a lábát.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott, Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni: Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk, s bekiáltottak az ablakon:
Akinek van nagy jánya,
Hajtsa ki a gulyára."

(Grazie: Dömötör Tekla: Magyar nèpszokàsok)

"A farsang csúcspontja
A Farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap nagy mulatságok közepette télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon „a farsang farkának” nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás, amelynek a csúcspontja, a felvonulás idén február 22-én lesz. A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az aszszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő. A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. Az ezt követő nap a torkos csütörtök. Egyes helyeken kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek nevezték, amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy elkezdhessék a böjtöt."

(Grazie: Baranya megyei online)

Nyitrai Illés & Massimo Ceccherini

Kèt szèp nèv, kèt szìnèsz, olyanok mint kèt tojàs. :-)
Mindkettot nagyon kedvelem! Massimo Latin vèr cimu filmje nalunk is fellelheto, jo olasz film!!!
Nyitrait lathattuk a Macerás ügyekben, a Tamaràban, szamos kisfilmben, studioszinhazakban.

7-en, szerdan, a Hold a Bika csillagjegyben halad.

eRDő