DöRöG aZ éG!

És villámlik is hozzá. Olyan kék volt ma, mint nyáron, szikrázó-óóó. Mediterrán tél, karácsony, virágzó barka. Az erős szél kiseperte a szmogot, ködöt, párát, szürkeséget, élesen látszódtak messziről a budai hegyek. Szeretem! Főleg ha kedvemre csavaroghatok benne.

Ezt hallgasd!
Álmomban a jobboldali pártok macskahadjáratot indítottak az ellenzék ellen. Körülvettek minket a veszedelmes, hosszú karmú, éles fogú, agresszív miaúk. Egy zártkörű gyűlésre lopakodtam be, lerántottam a leplet a főszervezőről, aki gunyorosan mosolygott, és közölte hogy a gépe készen áll, a megbeszélés után elrepül vele. Jelenlévő felesége a háttérben kinyitotta a zsalugátert (amit előtte gondosan bezártunk a macskák miatt) és kiugrott, öngyilkos lett.

Aztán felébredtem, 08:37. Lejegyzeteltem e fenti katyvaszt. Kár hogy ekkora hülyeség! Téli szünet első napja. Imádok még feküdni, írogatni mielőtt felkelnék, gondolkodni az álmon, lassan kijönni belőle, ötletelni az előttem álló napon. Ma talán még arra a sokadrangú apróságra is lesz időm, hogy beszerezzek egy iránytűt!

Olyan boldogan mentem a buszmegálló felé, ragyogó idő, pofozkodó szél, a zsebemben pici könyvecske, régi kiadásban, Anatole France: Barátom könyve, sokadjára. Jókat mosolygok rajta, a buszon elhúzott ablak, éget a Nap, nénik, bácsik a piacra araszolnak. Én O-hoz megyek, semmi esetre sem hagynám ki, hogy egy kis karácsonyi ajándékot átnyújtsak! (Épp delet harangoznak, mikor a villamosról leszállok.) És nagyon örül, és invitál a meditációra, a napfényes teremben, ahová az utóbbi időben esténként jártam. Most veszem csak észre, hogy a gyertyalángnál műnek hitt orchidea igazi. Az előszobában szóba kerül a szilveszter, nem véletlenül, és gondolkodom a négy napos piliszszentléleki jógán. Új, vonzó. Mi mást tehetnék? Inkább a faleveleken csatangolok mezítláb mint a budapesti aszfalton.

Búcsú után a sarki antikváriumba mentem. Most egyébként utánanéztem annak a szép templomnak, persze, oda is sétálhatnék! Jövő hét szombaton mondjuk, de lehet hogy meghagyom még későbbre. Páli Szent Vince templomnak hívják, találtam róla egy régi fotót.

Az antikváriumban tesómnak kerestem egy jó könyvet, meg is lett, tetszeni fog Neki szerintem. Olyan sok minden jó történt ma! Van nálam egy rakás érdekes olvasmány a könyvtárból, és sikerült végre a szakdolgozatra is koncentrálnom, így jönnek az ötletek, mindennek megvan a maga ideje. Munka mellett elég necces volt agyalni rajta, most meg hirtelen tudom, tudom, tudom! És kivettem a Törökfürdőt, még sose láttam.