MáR HéTFő

Hjajj, de nagyon mentem volna a Téli Tihany túrára. Úgy adódott hogy aznap épp Kindertojás leszek a farsangi bálon. Az is valami! :-) Utazni szeretnék vonattal, leszállni, menni fel, jönni le, este boldogan, pirospozsgásan megérkezni.

Ezen a hétvégén, szombaton, elmentem a Szépművészetibe. Igazából az ókori gyűjtemény újranézése végett. Épp most keltette fel az érdeklődésem, szerdán. Ehhez képest az Immendorffal kezdtem (és hamar végeztem vele) majd a Rembrandttal folytattam (és rekord idő alatt átszaladtam a nyomasztó tömegen). A kedves őr bácsi felengedett az emeletre a régi képtárba, bár jegyem nem volt rá, de olyan hosszú sor kanyargott...

Felfelé menet végre fellélegeztem. 

Csend és nyugalom. 

És lenyűgöző épület! 

Az első teremben, két ázsiai figura a padon, egyikük lógó fejjel alszik, a másik az okostelefonját nyomkodja. Tipikus turizmus. Végig néztem a műveket, eszembe jutott a nyári Brera, amiket ott láttam. Most megint szembejöttek nagy nevek, híres városok, és sok emlék. Luini, Pordenone, Lara, aki pordenone-i, Giorgio Morandi, te jó ég! Mennyi alkotás van a világon! A holland részen csak átsétáltam, hidegen hagyott, vagy már telítődtem inkább! Az ókort ki is hagytam.

Ma a Nemzeti Galériába mentem. Ja, merthogy rossz idő van! Hideg, és hó meg eső váltogatják egymást, szóval benti töltődés. A 2-es villamosról havas volt a Gellért-hegy, nagyon szép! P-re gondoltam és H-ra. 

16-ossal mentem fel a Dísz térre. A Táncszínház előtt, dolmányos varjak dörgölőztek-forgolódtak a hóban, elnéztem egy darabig.

Beadtam a kabátot és indulás. Hogy lifttel? Nem köszönöm! Fülig ér a szám ahogy megyek fel a vörös márvány lépcsőn, kezem a korlátot simítja. Rögtön szembetűnik, hogy a Csellózó nő odébbállt, és a Reggel sincs a helyén. Sajna épp átrendezés alatt ez a rész.

Viszont van újrarendezett állandó kiállítás a '45 utáni magyar művészetből szemezgetve. Megnézem lassan és alaposan. Az időszakikat most a végére hagytam. (Fordulópontok, Maillol - Rippl-Rónai)

Egy hete ilyenkor a vitorlás medúzák sorozatot alakítgattam, késő volt már, talán fél kettőig maradtam ébren. Tudtam hogy fáradt leszek, de be kellett fejezni. Másnap hülyén adtam elő persze... Este jól esett újra kijönni a külvárosba.