szerda, július 30, 2008
szombat, július 26, 2008
péntek, július 25, 2008
hétfő, július 21, 2008
ELHuNYT eL KaZoVSZKiJ FeSTőMűVéSZ
Hosszú szenvedés után, 59 évesen távozott a festőnő.Életének 59. évében elhunyt El Kazovszkij orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész. A kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakját hosszú szenvedés után hétfőn érte a halál. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium El Kazovszkijt saját halottjának tekinti. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint temetéséről később intézkednek.
El Kazovszkij 1950. július 13-án született Leningrádban (Szentpétervár), 1965 óta élt Budapesten; 1977-ben elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakát, mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak. 1980 és 1983 között Derkovits-ösztöndíjas, 1982-ben a Smohay Alapítvány ösztöndíjasa volt. Munkásságát 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. 2002-ben Kossuth-díjat kapott nemzetközileg is elismert, sokoldalú képzőművészeti munkásságáért, a modern kor életérzését kifejező, sajátosan egyéni világú képeiért, úttörő jelentőségű díszlet- és jelmezterveiért.
El Kazovszkij festőként vált a szélesebb közönség számára is ismertté, de munkásságában nagy hangsúlyt kaptak az installációi, performanszai és díszlettervezői munkája is jelentős. Alkotói pályafutása a 70-es évek végén kezdődött. Ekkor indította el performansz-sorozatát, a Dzsan-panoptikumot is, amelyben a színpadi teret, a mozgást, a szöveget és a zenét kapcsolta össze a hagyományos festői és szobrászi szemlélettel.
Képei a kortárs magyar festészet legjellegzetesebb alkotásai, amelyhez hozzájárult, hogy egyedi, és visszatérő motívumokkal dolgozott. Színházi díszletekre emlékeztető, kulisszaszerű helyszíneket mutató festményein álomszerű környezetbe helyezi állandó szereplőit, angyalokat, múmiát, hattyúkat, Vénuszokat, párkákat, balerinákat. Emblematikussá vált a szinte minden vásznán szereplő, hosszú orrú kutyafigura, a lélek szimbóluma.
Életműve nem tagozódott korszakokra, munkássága saját, expresszív megjelenésű mitológiájának kidolgozására épült. Magánmitológiájában azonban nagy szerepet kaptak a görög és archaikus toposzok is.
Munkái több jelentős állami gyűjteménybe is bekerültek, és állandó szereplői az aukcióknak is.
Munkái több jelentős állami gyűjteménybe is bekerültek, és állandó szereplői az aukcióknak is.
VèR NèLKüL SZìV NèLKüL aGY NèLKüL
Vespa di mare, azaz tengeri darazs. Par napja lattam a meduzakrol egy dobbenetes termeszetfilmet. Elkepesztoek, titokzatosak. Magyar oldalak nemigen irnak roluk, viszont talaltam egy jo olasz cikket.. Igerem mindennap leforditok majd egy bekezdest!
Jo? :-)
Frequente nelle acque tropicali, uccide più dello squalo bianco. Con i suoi tentacoli velenosi può ammazzare un uomo in un minuto. La terribile "vespa di mare"Ogni anno fa settanta vittime. Dette anche "cubomeduse".
I suoi movimenti sinuosi incantano. Il suo corpo semi-trasparente seduce. Eppure, dietro un'apparenza così rassicurante, si nasconde uno degli animali più letali del mondo. E' la cubomedusa, detta anche "vespa di mare". Con i suoi micidiali tentacoli può uccidere un uomo in meno di un minuto. Assidua frequentatrice delle acque tropicali dell'Australia settentrionale, la medusa killer ha fatto più vittime dei temutissimi squali bianchi. A lei si attribuiscono infatti più di 70 morti, l'ultimo in ordine di tempo è la bimba di sette anni uccisa proprio ieri sulle spiagge del Queensland, nella costa orientale.
Ultimamente il governo australiano ha deciso di combatterle attivamente stanziando dei finanziamenti per un programma di ricerca che ne studia gli spostamenti con trasmittenti agli ultrasuoni. I ricercatori della James Cook University di Cairns sono riusciti a marcare le meduse usando una supercolla atossica che riesce a tenere attaccato un minuscolo apparecchio all'ombrella, cioè al corpo dell'animale dalla caratteristica forma a campana.
Ma applicare una trasmittente ad un essere gelatinoso non è impresa facile. Spesso infatti il monitoraggio dura appena qualche giorno, perché la colla non tiene e l'apparecchio si perde tra i fondali della barriera corallina. Nonostante le difficoltà però, l'equipe dei ricercatori sta tentando di creare un modello computerizzato che preveda gli spostamenti annuali delle meduse e permetta così di prendere provvedimenti durante i periodi a rischio, da novembre a maggio.
"Lo scopo del nostro lavoro è proteggere i bagnanti ma anche l'ecosistema di cui fanno parte le cubomeduse - spiega Matthew Gordon, biologo marino dell'Università di Cairns - Per contrastare il pericolo, le amministrazioni comunali hanno realizzato delle reti antimeduse, simili a quelle che si usano per gli squali. In questo modo, grazie al nostro modello, le autorità sapranno quando è il momento di collocare le barriere e quando invece si possono rimuovere".
In realtà esiste un antidoto contro il temutissimo veleno, ma è molto meglio evitare le cubomeduse e fare in modo che non si avvicinino troppo. La Chironex fleckeri, la più grande tra le circa 28 specie di cubomeduse conosciute e oggetto di studio dei ricercatori australiani, contiene veleno sufficiente ad uccidere 60 uomini.
Un esemplare adulto può raggiungere le dimensioni di un pallone da basket ed avere fino a 60 tentacoli lunghi anche tre metri, ciascuno dei quali contiene fino a 5 miliardi di microscopici pungiglioni. Il malcapitato che viene avviluppato dalle sue lunghe propaggini rischia la morte per shock anafilattico, dopo intensi spasmi muscolari, paralisi respiratoria ed arresto cardiaco. Ecco perché sulle spiagge australiane i bagnini tengono sempre a portata di mano dell'aceto. Pare infatti che, se cosparso tempestivamente sui punti colpiti, limiti l'effetto delle cellule urticanti.
Ma per evitare rischi e tenerle alla larga è sufficiente mostrare qualcosa di colore rosso. I ricercatori della James Cook University hanno infatti eseguito dei test in vasche di allevamento da 50 mila litri, con all'interno cubomeduse allevate in cattività. E il risultato è stato strabiliante: "Quando viene collocato un oggetto rosso davanti all'animale, questo si gira e si allontana nuotando in direzione opposta - racconta Jamie Seymour, che ha guidato la ricerca - Un'ulteriore protezione per bagnanti e subacquei potrebbe quindi essere quella di cambiare il colore delle mute protettive e delle reti davanti alle spiagge".
A differenza di gran parte delle meduse che sono cieche e si fanno trasportare dalle correnti, Chironex fleckery dispone di 4 strutture sensoriali dette "ropali". Situate all'interno di particolari nicchie poste alla base della campana della medusa, queste strutture possono essere paragonate a vere e propri occhi. Tuttavia, non possedendo un cervello, non si riesce ancora a spiegare come riescano ad interpretare le immagini create da queste lenti.
Per catturare la preda, la medusa si serve dei suoi tentacoli. In questo modo riesce a trascinare il pesce nell'ombrella, dove lo stomaco inizia la digestione. Quindi si adagia sul fondo del mare per completare la digestione e assorbire le sostanze nutrienti. Gli esemplari più giovani, che si cibano di gamberi, hanno veleno solo nel 5 per cento delle cellule urticanti, mentre gli adulti superano il 50 per cento e possono cacciare prede più grosse.
Jo? :-)
Frequente nelle acque tropicali, uccide più dello squalo bianco. Con i suoi tentacoli velenosi può ammazzare un uomo in un minuto. La terribile "vespa di mare"Ogni anno fa settanta vittime. Dette anche "cubomeduse".
I suoi movimenti sinuosi incantano. Il suo corpo semi-trasparente seduce. Eppure, dietro un'apparenza così rassicurante, si nasconde uno degli animali più letali del mondo. E' la cubomedusa, detta anche "vespa di mare". Con i suoi micidiali tentacoli può uccidere un uomo in meno di un minuto. Assidua frequentatrice delle acque tropicali dell'Australia settentrionale, la medusa killer ha fatto più vittime dei temutissimi squali bianchi. A lei si attribuiscono infatti più di 70 morti, l'ultimo in ordine di tempo è la bimba di sette anni uccisa proprio ieri sulle spiagge del Queensland, nella costa orientale.
Ultimamente il governo australiano ha deciso di combatterle attivamente stanziando dei finanziamenti per un programma di ricerca che ne studia gli spostamenti con trasmittenti agli ultrasuoni. I ricercatori della James Cook University di Cairns sono riusciti a marcare le meduse usando una supercolla atossica che riesce a tenere attaccato un minuscolo apparecchio all'ombrella, cioè al corpo dell'animale dalla caratteristica forma a campana.
Ma applicare una trasmittente ad un essere gelatinoso non è impresa facile. Spesso infatti il monitoraggio dura appena qualche giorno, perché la colla non tiene e l'apparecchio si perde tra i fondali della barriera corallina. Nonostante le difficoltà però, l'equipe dei ricercatori sta tentando di creare un modello computerizzato che preveda gli spostamenti annuali delle meduse e permetta così di prendere provvedimenti durante i periodi a rischio, da novembre a maggio.
"Lo scopo del nostro lavoro è proteggere i bagnanti ma anche l'ecosistema di cui fanno parte le cubomeduse - spiega Matthew Gordon, biologo marino dell'Università di Cairns - Per contrastare il pericolo, le amministrazioni comunali hanno realizzato delle reti antimeduse, simili a quelle che si usano per gli squali. In questo modo, grazie al nostro modello, le autorità sapranno quando è il momento di collocare le barriere e quando invece si possono rimuovere".
In realtà esiste un antidoto contro il temutissimo veleno, ma è molto meglio evitare le cubomeduse e fare in modo che non si avvicinino troppo. La Chironex fleckeri, la più grande tra le circa 28 specie di cubomeduse conosciute e oggetto di studio dei ricercatori australiani, contiene veleno sufficiente ad uccidere 60 uomini.
Un esemplare adulto può raggiungere le dimensioni di un pallone da basket ed avere fino a 60 tentacoli lunghi anche tre metri, ciascuno dei quali contiene fino a 5 miliardi di microscopici pungiglioni. Il malcapitato che viene avviluppato dalle sue lunghe propaggini rischia la morte per shock anafilattico, dopo intensi spasmi muscolari, paralisi respiratoria ed arresto cardiaco. Ecco perché sulle spiagge australiane i bagnini tengono sempre a portata di mano dell'aceto. Pare infatti che, se cosparso tempestivamente sui punti colpiti, limiti l'effetto delle cellule urticanti.
Ma per evitare rischi e tenerle alla larga è sufficiente mostrare qualcosa di colore rosso. I ricercatori della James Cook University hanno infatti eseguito dei test in vasche di allevamento da 50 mila litri, con all'interno cubomeduse allevate in cattività. E il risultato è stato strabiliante: "Quando viene collocato un oggetto rosso davanti all'animale, questo si gira e si allontana nuotando in direzione opposta - racconta Jamie Seymour, che ha guidato la ricerca - Un'ulteriore protezione per bagnanti e subacquei potrebbe quindi essere quella di cambiare il colore delle mute protettive e delle reti davanti alle spiagge".
A differenza di gran parte delle meduse che sono cieche e si fanno trasportare dalle correnti, Chironex fleckery dispone di 4 strutture sensoriali dette "ropali". Situate all'interno di particolari nicchie poste alla base della campana della medusa, queste strutture possono essere paragonate a vere e propri occhi. Tuttavia, non possedendo un cervello, non si riesce ancora a spiegare come riescano ad interpretare le immagini create da queste lenti.
Per catturare la preda, la medusa si serve dei suoi tentacoli. In questo modo riesce a trascinare il pesce nell'ombrella, dove lo stomaco inizia la digestione. Quindi si adagia sul fondo del mare per completare la digestione e assorbire le sostanze nutrienti. Gli esemplari più giovani, che si cibano di gamberi, hanno veleno solo nel 5 per cento delle cellule urticanti, mentre gli adulti superano il 50 per cento e possono cacciare prede più grosse.
MaNGó: a SZeReLeM SZiMBóLuMa
Egzotikus ízvilágA több mint 4000 éve termesztett mangó nem véletlenül lett az emberek kedvence. Hiszen egzotikusan kellemes íze mellett magas vitamin- és ásványianyag-tartalommal is rendelkezik. Míg az éretlen gyümölcs C-vitaminban, addig az érettebb A-vitaminban és béta-karotinban bővelkedik. A mangó magas rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést. Jótékony hatással van a szívre, csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint minimalizálja néhány rákos megbetegedés kockázatát.
Frissen az igazi!
Alakja hosszúkásan kerek, színe változatos: a zöldes pirostól egészen a sárgáig terjed. Érdekes tulajdonsága, hogy a héj színezettsége nem mindig áll egyenes arányban a gyümölcs ízletességével, erre jó példa az Amelie fajta, mely zölden a legfinomabb.
A gyümölcshús sárga vagy narancssárga, íze az ananászra, állaga pedig az őszibarackra emlékeztet. Akkor érett, ha kis nyomásra benyomódik. Frissen fogyasztva a legjobb (mindig hámozzuk meg)!
Alakja hosszúkásan kerek, színe változatos: a zöldes pirostól egészen a sárgáig terjed. Érdekes tulajdonsága, hogy a héj színezettsége nem mindig áll egyenes arányban a gyümölcs ízletességével, erre jó példa az Amelie fajta, mely zölden a legfinomabb.
A gyümölcshús sárga vagy narancssárga, íze az ananászra, állaga pedig az őszibarackra emlékeztet. Akkor érett, ha kis nyomásra benyomódik. Frissen fogyasztva a legjobb (mindig hámozzuk meg)!
Őshazáját Indiának tartják, amelyre a botanikai név is utal: Mangifera indica. Ma már nincs olyan trópusi és szubtrópusi éghajlatú ország, ahol ne termesztenék ezt a négyezer éve ismert csemegét.
A mangó mélyen gyökerező, harminc-negyven méter magasra növő fán terem. Hosszú, bőrszerű, fényes levelei fiatalon bronzszínűek. Az ágvégen fejlődő hosszú virágzatán ezer-hatezer (!) halványrózsaszín virág fejlődik, amelyek zöme hímnős, kisebb részük hímivarú. A megtermékenyüléssel tehát nincs gond. A szüreteléssel annál inkább, mert a gesztenyefánál is nagyobb növény termései messze fent, a korona ágai között csüngenek. Az utóbbi évtizedekben "elérhető" méretű, csupán három-négy méter magasra növő fákat nemesítettek, ami lehetővé teszi akár az edényes nevelést is. A mangó vaj-puha sárga gyümölcshúsa egy hatalmas, lapos magot rejt, amelyet rostos szőrök borítanak. A gyümölcs az őszibarack, a banán és a narancs íze-egyvelegéhez hasonlít, és trópusi illatot áraszt.
A mangófa (Mangifera indica) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik. A mangófa önbeporzó, több fajtája létezik. Származási helyét a szakirodalom Indiában jelöli, amelyre a botanikai néve is utal. Több mint 4000 éve termesztik. Távoli rokona a kesudiónak és a pisztáciának.Kelet-Indiából a buddhisták közvetítésével jutott Kelet-Ázsiába, majd Malajziába. Innen a portugáloknak és perzsáknak köszönhető továbbterjedése. Ma már a trópusokon és a szubtrópusi övezetekben gyakoriak a mangóerdők, régen viszont csak a kiváltságosok birtokán volt mangóerdő. A mangó alakja tojásdad vagy vesealakú, héja zöldes pirosas árnyalatú, de színe a sárgáig változik. Maga a gyümölcs húsa narancssárga színű, íze és állaga az őszibarackéhoz hasonlít.
A gyümölcsnek egy darab nagymérető, lapos magja van, amelyet rostos szőrök borítanak.A mangófa akár húsz méterre is megnő, és az ültetéstől számított negyedik - hatodik évben fordulnak termőre. Nagy terjedelmű gyökérrendszere mélyre hatol a talajba. Levele fiatalon vörös, később sötétzöld, virágzata sárgás-vöröses és az ágvégeken bugában fejlődnek. Hosszú virágzatán ezer-hatezer halványrózsaszín virág fejlődik. Egy ágon akár több gyümölcs is terem. Akkor ígérkezik jónak a termés, ha meleg és száraz időszakban érhet a gyümölcs. A mérete a fajtától függ, de szilvától a dinnyeméretig váltakozik.A mangó nagy exportőrei Közép- és Dél Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Izrael.
kedd, július 15, 2008
szombat, július 05, 2008
SiRaTò DaL
Menj, fiam, menj a vizhez le
Es nezd meg, a nok sirnak ott
Aztan menj fol a hegyekbe
A ferfiak sirnak ott
Apam, az a sok no miert zokog?
A ferjuket siratjak
Es az a sok ferfi miert zokog?
Visszasirja asszonyat
Ez egy sirato dal
Egy konnyhullato fal
Mig alszanak, te ott sirsz
Ez egy sirato dal
De hosszan sirni nem birsz
Apam, az a sok gyerek miert zokog?
Ok nelkul sirnak fiam
Apam, biztos talalunk okot
Nem, az igazi siras meg hatra van
Ez egy sirato dal
Egy konnyhullato fal
Mig alszanak, te ott sirsz
Ez egy siraro dal
De hosszan sirni nem birsz
Apam ugy latom, te is zokogsz
Arcodon viz csorog
Bocsassmeg, nem tudtam apam
Hogy a lètem ennyire bant
Ez egy sirato dal
Egy konnyhullato fal
Mig az alom bezar sirsz
Ez egy sirato dal
De hosszan sirni nem birsz
De hosszan sirni nem birsz
De hosszan sirni nem birsz
De hosszan sirni nem birsz
(Nick Cave: The wepping song dala, Hày Jànos forditasaban)
http://www.youtube.com/watch?v=lsOBpDkwBtM&feature=related
Es nezd meg, a nok sirnak ott
Aztan menj fol a hegyekbe
A ferfiak sirnak ott
Apam, az a sok no miert zokog?
A ferjuket siratjak
Es az a sok ferfi miert zokog?
Visszasirja asszonyat
Ez egy sirato dal
Egy konnyhullato fal
Mig alszanak, te ott sirsz
Ez egy sirato dal
De hosszan sirni nem birsz
Apam, az a sok gyerek miert zokog?
Ok nelkul sirnak fiam
Apam, biztos talalunk okot
Nem, az igazi siras meg hatra van
Ez egy sirato dal
Egy konnyhullato fal
Mig alszanak, te ott sirsz
Ez egy siraro dal
De hosszan sirni nem birsz
Apam ugy latom, te is zokogsz
Arcodon viz csorog
Bocsassmeg, nem tudtam apam
Hogy a lètem ennyire bant
Ez egy sirato dal
Egy konnyhullato fal
Mig az alom bezar sirsz
Ez egy sirato dal
De hosszan sirni nem birsz
De hosszan sirni nem birsz
De hosszan sirni nem birsz
De hosszan sirni nem birsz
(Nick Cave: The wepping song dala, Hày Jànos forditasaban)
http://www.youtube.com/watch?v=lsOBpDkwBtM&feature=related
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
